skip to main |
skip to sidebar
A szemedben különleges, színlátásra szakosodott érzékelő sejtek is találhatók. Ezek a sejtek csak világosban működnek jól, ezért látod alkonyatkor a világot színtelennek. A színek rengeteg információt hordoznak. Egyes emberek színtévesztők (színvakok), ezért nem tudnak megkülönböztetni bizonyos színeket. Ez a betegség a férfiaknál gyakoribb jelenség. Nem minden állat látja ugyanúgy a színeket, mint az ember. A sivatagi hangya például sokkal jobban látja a színeket mint az ember, a tintahal viszont egyáltalán nem érzékel színeket.
A visszhangok az általad, vagy más által keltett hanghullámok visszaverődése, valamilyen távoli tárgyról. Ez csak nagyobb helyen jöhet létre, mert kis helyen a hanghullámok hamar visszajutnak a füledbe. Egyes hangokat csak akkor hallod különállónak, ha legalább 1/10 másodperc külömbséggel érkeznek a füledbe. A londoni Szent Pál székesegyház Suttogó Galériáján rendkívül jól visszaverődnek a hangok. A kupola egyik oldalán állva jól hallod, ahogy valaki a másik oldalon, tőled 36 méterre suttog.
Ha valamelyik szervünk leáll, klinikai halál állapotába kerülünk. Annak érdekében hogy a leállt szervet beindítsa, az agy minden lehetséges módon próbálkozik. Ezért van az, hogy a klinikai halálból "visszajöttek" azt mesélik, hogy lepergett előttük az életük. Ez rézben igaz is, noha nemis teljes életük, csak a fontosabb részletek, és ezek sem feltétlenül időrendi sorrendben. Ezt azzal magyarázhatjuk, hogy az agy a memóriánkban is keresgél megoldás után, (elektromos impulzusokat küld) így úgy láthatjuk mintha lepergett volna az életünk. Ezek a képi megjelenések gyakran hang, szag vagy ízhatásokkal is összekapcsolódnak.
Cseppents néhány csep tintát egy pohár vízbe. Nemsokára a tinta egyenletesen eloszlik a vízben. Ennek az az oka, hogy a folyadékok belsejében a molekulák szakadatlanul mozgásban vannak, és közben állandóan ütköznek egymással.
A telefon a hang energiáját elektomos energiává alakítja és vissza. Ha telefonálsz, hangod energiája elektromos energiává alakul. A vonal másik végén pedig vissza alakul hangenergiává, vagyis hanghullámokká, amiket a hallgató képes meghallani.
A tárgyak nemcsak vízen, hanem bármilyen más folyadék tetején vagy gázban is úszhatnak. A hőlégballonok lebegnek a levegőben, mert átlagsűrűségük megegyezik a levegőével. Önts pár csepp olajat vízbe. Az olaj úszik a víz tetején, mert sűrűsége kisebb, mint a vízé.
A fecskék életük első két-három évében szinte egyfolytában repülnek, egészen addig, amíg szaporodásra képessé válnak. Röptükben esznek és isznak. Éjszaka nagy magasságban a termikeken pihennek. Természetesen nem úgy, mint a képen, hanem kiterjesztett szárnyakkal.
A tengerek felszíne szabályos időközönként megemelkedik, majd lesüllyed. A jelenséget árapálynak vagy tengerjárásnak nevezzük. Oka a Hold tömegvonzása. A tengereket a Hold tömegvonzása emeli meg, ha az közelebb kerül a Földhöz.
A hanghullámok folyadékokban is terjednek. Fejest ugró társad csobbanását a vízben akkor is hallod, ha a víz alatt úszol. A hanghullámok jobban terjednek folyadékokban mint gázokban. A hang szilárd anyagokban is terjed. Nagyon távolról jövő hangokat is meghallhatsz, ha füledet a földre tapasztod.
Tudtad? A leggyorsabb szárazföldi állat, a gepárd. 100 km/h-nál is gyorsabban tud futni. Két másodperc alatt éri el a 70 km/h sebességet, vagyis jobban gyorsul, mint a legtöbb autó. Ezzel a teljesítményével legyőzi a BMW M3-ast is, ami 343 lóerejével már igazi aszfaltszaggatónak minősül.
A fényinterferencia megfigyelhető a "természetben" is, ha szappanbuborékokat nézünk, vagy vízfelszínen vékony olajréteget látunk, akkor az olajat és a buborékokat is különböző színűeknek látjuk. A jelenséget a felszínről visszaverődő fény interferenciájával értelmezhetjük. Az olaj felszínére eső fényhulám egy része a felszínről tükrösen visszaverődik. A hullám másik része az olaj rétegbe hatolva megtörik, majd a víz felületéről visszaverődve és az olajból újabb töréssel kilépve párhuzamosan halad a másik hullámmal. A két hullámrész között útkülömbség jön létre, így a nyílábok interferálnak.
Fényinterferenciához a találkozó hullámok állandó fáziskülömbsége szükséges. A fénnyel csak úgy hozhatunk létre észlelhető interferenciát, ha minden egyes atomi eredetű fényhullámvonulatot valamilyen módon szétválasztunk, majd kis útkülömbséggel újra egyesítjük. Vegyünk egy fekete kartonlapot, és azon tűvel szúrjunk egy nagyon pici lyukat. Tartsuk a szemünk elé a lapot és nézzünk a lyukon át egy izzólámpát. A lyuk körül színes koncentrikus köröket láthatunk.
A reaktor aktív zónájában az urán hasadásából felszabaduló hőt a zárt primer kör hűtőközege szállítja a szekunder kör gőzfejlesztőjéhez. A hőleadás a hőcserélőben csőrendszereken keresztül valósul meg. A szekunder kör gőzfejlesztőjében keletkezett nagynyomású gőz a turbinákat hozza mozgásba. A turbinák mozgási energiája alakul át a generátorokban elektromos energiává. A folyó vize a harmadik körben hűti a turbinák gőzlecsapató kondenzátorait.
Mintegy 400 évvel ezelőtt Galilei felismerte, hogy a leeső tárgyak gyorsulva mozognak. Megállapította, hogy a nehéz és a könnyű tárgyak ugyanannyi idő alatt esnek le azonos magasságból, ha alakjuk és méretük egyforma. A tömegvonzás egyformán hat a különféle testekre.
A hőenergia nem marad meg egy helyen felhalmozva, mindíg szétterjed. A melegebb testektől a hidegebbek felé áramlik mindaddíg, míg azonos nem lesz a hőmérsékletük. Hagyj állni egy-egy pohár forró és egy jéghideg italt néhány óra hosszat. A forró lehül, a jéghideg pedig felmelegszik, és végül mindkét pohárban szobahőmérsékletű lesz az ital. A hőenergia háromféleképpen terjedhet: Hővezetéssel, hőáramlással és hősugárzással.
A villámlást a sztatikus elektromosság okozza. A felhők attól töltődnek fel sztatikus elektromossággal, hogy belsejükben a kis jégkristályok egymáshoz dörzsölődnek. A felhő olyan erősen feltöltődhet, hogy az elektronok átugorhatnak a felhő és a föld, vagy két szomszédos felhő között. Ez nagy szikrázást, villámlást okoz.
Az energia mértékegysége a joule. Az egység J. P. Joule angol fizikusról kapta a nevét, aki felfedezte, hogy a hő az energia egyik formája. Egy szelet vajaskenyér kb. 315 kilojoule energiát tartalmaz. Ez az energia arra elég, hogy
- 6 percig kocogj
- 10 percig kerékpározz
- 15 percig gyalogolj
- másfél órát aludj (igen ehhez is kell energia)
Ugyanennyi energiával egy autó 7 másodpercig 80 km/h sebességgel tud menni, vagy egy 60 wattos izzó másfél óra hosszát tud világítani.
Ha meg akarod figyelni, hogy működik a repülőgép szárnya, fújj el egy papírlap fölött. Azt tapasztalod, hogy a lap megemelkedik. Minél gyorsabban áramlik a levegő, annál kisebb a nyomása. Amikor elfújsz a lap fölött, akkor a lap alatt nagyobb lesz a nyomás mint fölötte. A nyomás különbség felfelé emeli a papírt. A repülőgép szárnyát az emelőerő nyomja felfelé. A szárny keresztmetszete olyan, hogy fölötte gyorsabban áramlik a levegő, mint alatta. A nyomáskülönbbség emeli a gépet a magasba.
Ha megérintünk egy fémtárgyat, hidegnek érezzük. Mivel a fémek jő hővezetők, a kezünk melegét gyorsan elvezetik. Valójában a fém nem hideg, csak annak érezzük, mert gyorsan, sok hőt vezet el a kezünktől. Ezért készülnek a serpenyők fémből, hogy a hő könnyen eljusson a megfőzni kívánt ételhez.
Amikor elszáguld előttünk egy versenyautó, úgy halljuk, mintha megváltozna a motor hangjának magassága. Amikor az autó közeledik, a hang magasabbnak hallatszik. A távolodó kocsi hangját mélyebbnek halljuk. Ez a jelenség a Doppler-effektus. Amikor a kocsi közeledik, másodpercenként több hanhullám jut a fülünkbe, ezért halljuk magasabbnak a hangot. Amikor távolodik, másodpercenként kevesebb hullám érkezik, így a hang mélyebbnek tűnik. Ez a jelenség figyelhető meg a közeledő és távolodó mentőautó esetében is.
A szemedben különleges, színlátásra szakosodott érzékelő sejtek is találhatók. Ezek a sejtek csak világosban működnek jól, ezért látod alkonyatkor a világot színtelennek. A színek rengeteg információt hordoznak. Egyes emberek színtévesztők (színvakok), ezért nem tudnak megkülönböztetni bizonyos színeket. Ez a betegség a férfiaknál gyakoribb jelenség. Nem minden állat látja ugyanúgy a színeket, mint az ember. A sivatagi hangya például sokkal jobban látja a színeket mint az ember, a tintahal viszont egyáltalán nem érzékel színeket.
